Állandó kiállítások
A múzeum állandó kiállításainak bemutatása
A kastély közepén elhelyezkedő lépcsőház északi és déli szárnyra osztja az épületegyüttest. A kastély északi részének valamennyi szintjén nagytermeket találunk, míg a déli felén tagoltabb az épület beosztása.
A pinceszinten lévő boltíves nagyteremben egy kőtárat, lapidáriumot hoztunk létre. A régészeti feltárás során előkerült reneszánsz kövekből egy kaput építettünk, s több elemet helyeztünk el, mely szemléletei a kastély építéstörténetének egy-egy időszakát. Gazdagítja a tárgyak sorát az az ónkeretes színes üvegtábla, mely a kastély csúcsíves időszakában volt jellemző. Itt helyeztük el azt a kőcímert, melyet az északi torony helyreállítása során a nyugati homlokzatról leszedtünk.
A földszinti nagyterem konferenciateremként került hasznosításra, megőrizve a korábbi könyvtári funkcióját is.
XVIII-XIX századi főúri bútorok
Első emelet
A 2000-ben végzett régészeti kutatás során került elő az a stukkódíszítés, mely a boltívek záródásánál fut végig. Ezt különböző motívumokkal (stilizált levélformák, tulipánminták, geometriai formák, angyalka) díszítették. Az előkerült faliképek a XVII. századiak, az épülettel egyidősek. Körülbelül fele maradt meg az eredeti mintázatoknak, melyet 2003-ban helyreállítottak. Azokon a helyeken ahol teljesen elvesztek az elemek, rekonstruálták azokat. A történelmi időkben ez volt a kastély díszterme. Minden bizonnyal itt tárgyalt II. Rákóczi ferenc 1703. július 19-én Vay Lászlóval, illetve 1711. január 31-én Pálffy Jánossal. E történelmi tényből kiindulva enteriőr módon rendeztük be a nagytermet. A középen álló hatalmas intarziás tárgyalóasztalt lombard típusú székek övezik. A terem ékessége lett egy rekonstruált, XVII. századi cserépkályha, melynek alapját a füzéri vár kutatásánál előkerült kályhacsempék adták. Belépve a nagyterembe, az ajtóval szembeni falon egy nagy címerpajzs látható, melyen a Vay címert festettük meg. E pajzson átlósan két alabárd, míg függőlegesen egy dárda került elhelyezésre, ezzel a lovagtermi hangulatot szeretnénk sejtetni.
A Vay-család története
Felső-Tiszavidék szerepe a Rákóczi-szabadságharcban
A Rákóczi korszak államigazgatása
Második emelet
A helyiség mennyezetén egy 1896-ban készített freskó látható. Alkotója Lohr Ferenc festőművész volt. Témául az 1396-os nikápolyi csata egy jelenetét választotta, azt, amikor a Vay család egy tagja (Vay Titusz, vagy Tihamér) segít Zsigmond király (aki a freskó közepén látható) megmenekülésében. Ezért a király 1418-ban címer- és pallosjogot adományoz a Vayaknak. Számos bútordarabot szemlélhetünk még e teremben, egy Mária Terézia korabeli kétajtós szekrényt, egy ón intarziás asztalt, egy kártyaasztalt, melynek sarkaiban gyönyörű tűzzománc képek kötik le a látogató figyelmét. Egy másik asztalka mellé is leülhetnénk játszani, melyen ötféle játékmező látható. Gyűjteményünket gazdagítja egy egylovas barokk szán is, melyen a monda szerint Mária Teréziát szánkóztatta meg nyáron a Vay-család egyik tagja úgy, hogy sóval szórták fel az utat. A teremből nyíló északi bástyaszobában rendeztük meg a Vay-család történetét bemutató kiállításunkat. A tárlatnak kamarajellege van. A családfán 1272-től (Ábrahám) kísérhetjük végig a Vay-család eredetét. Bemutatjuk a Vay-ak megyebeli birtokközpontjait, valamint a família legismertebb személyiségének, Kuruc vay Ádámnak és feleségének Zay Annának az életútját. Egy vitrinben Vay Ádám hamvainak újratemetéséről készítettünk összefoglalót. A második szinten maradva, átsétálva a kastély déli részébe, mely tagoltabb, mint az északi szárny, a Rákóczi-szabadságharc tiszaháti emlékei c. kiállítás látható. A két teremben rendezett tárlat az alábbiak szerint épül fel: Az ajtón belépve balra indul a tárlat. Először Veszprémi Endre II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása című festményről készített nagyméretű, színes fotómásolat látható. Ezt egy térkép követi, melyen a Rákóczi és Vay birtokokat tüntettük fel. A térképtől jobbra az Esze Tamást ábrázoló kisebb méretű festmény látható, majd tekintetünk az ablakfülkében elhelyezett ágyúgolyókra vetődhet. Ezt követően egy ismeretlen mester által készített festmény függ a fejedelemről (Mányoki Ádám festménye alapján). Továbbsétálva, egy falfülkéhez érünk, melyben korabeli fegyverek kerültek elhelyezésre. A vitrin mellett látható Martsa István: Kuruc talpasok c. bronz szobra. Mielőtt a reneszánsz kőkeretes ajtón átlépnénk a Rákóczi kiállítás második termébe, érdemes tekintetünket az ajtó felett elhelyezett zászlómásolatra vetni, melyek a Rákóczi-szabadságharchoz köthetők. A tárlat egy nagy térképpel folytatódik, amelyen a Rákóczi-szabadságharc első időszakának azon eseményeit mutatjuk be, melyek Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa megyékben történtek. Továbbsétálva ismét egy falfülkét találunk, melyben az előzőhöz hasonlóan fegyvereket helyeztünk el. Ezt követően ismét egy térkép látható, melyen azon Szabolcs megyei nemesi családok neveit, címereit helyeztük el, akik fontos szerepet töltöttek be a kuruc küzdelmekben. A teremben lévő kiállítást elválasztó ajtón a második emeleti bástyaszobába jutunk. Itt mutatjuk be a Rákóczi-szabadságharc államigazgatását, gazdasági életét. A tárlatot két makett is színesíti. Szemléletes az a tabló, melyen a Rákóczi-szabadságharc idején meglévő postaszolgálat főbb útvonalait mutatjuk be. Visszatérve a külső terembe, az egymásra merőlegesen elhelyezkedő vitrinek egyikébe szintén korabeli, valamint rekonstruált fegyvereket helyeztettünk, míg a másikba a korszak pénzügyeit vázoltuk fel. Továbblépve a terem északnyugati részén elhelyezett vitrinben egy XVIII. századi szobabelsőt alakítottunk ki. A falon korabeli minták alapján készült festés, valamint falikárpitok láthatók. A vitrin közepébe egy asztalt székekkel állítottunk be, mellyel a szabadságharc végén történő eseményeket szeretnénk szemléltetni. Nevezetesen II: Rákóczi Ferenc 1711-es vajai tanácskozását, ahol Pálffy Jánossal tárgyalt a szabadságharcot lezáró béke feltételeiről. A házigazda Vay Ádám volt. A pannonfal után, a reneszánsz kőkeretes ajtóhoz jutunk vissza. Átlépve rajta ismét az első terembe érünk, ahol az 1711. május 1-jei zászlóletételt szemléltetjük. A következő ablakfülkében egy nagyobb méretű térképen mutatjuk be II. Rákóczi Ferenc és Vay Ádám emigrációs helyeit. Kiállításunkat egy nagyméretű vitrin zárja, melyben az 1906-os újratemetések történetét kísérheti figyelemmel a látogató. Gazdagítja a vitrinben látható anyagot két korhű ruhába öltöztetett bandériumi tag.
Mind az első, mind a második teremben még számos, a Rákóczi és kuruc korszakhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotást tekinthetnek meg, valamint a második terem felső részén frízszerűen Rugendas metszeteiről készült másolat fut végig.
Múzeumi sétánkat az első emelet déli részén folytathatjuk tovább. Az első teremben a Vay-család tagjairól készült festmények láthatók, míg a második teremben egy enteriőr kiállítás, melyhez felhasználtuk a sárospataki Rákóczi Múzeumtól kölcsönkapott bútorokat. Az e teremből nyíló déli bástyaszobán keresztül lejutunk a földszintre, ahol az időszaki kiállítások láthatók.
